Kristin Chenoweth

KEZDETEK
Kristin1968. július 24-én született Oklahomában. Kristi Dawn Chenoweth néven született, de a későbbiekben a Kristi mellé tett egy n betűt, mert az szerinte operaibb név, mint a sima Kristi. Születésekor örökbe fogadták. Ereiben Cheeroke vér is folyik egynegyed részben. Tulsában, Broken Arrow-ban nőtt fel. Gyermekkorában kórusi dalokat énekelt a helyi templomokban. Gyerekkori énekesi karrierjének fénypontja egy szóló volt a Southern Baptist Convention nemzeti konferenciáján. Ekkor 12 éves volt, és az Evie Tornquist-Karlsson dalt, a "Four Feet Eleven"-énekelte el. A dal első sora az, hogy "Csak 4" 11` vagyok, de a Mennybe jutok". Ez azért érdekes, mert Kristin a mai napig csupán 4" 11`, vagyis 150 cm magas.

A Broken Arrow Senior High-ba járt iskolába, ahol iskolai színdarabokban is szerepelt. Ezután az Oklahoma City University-re ment, ahol a Gamma Phi Beta közösság egyik tagja volt. Itt BFA diplomát szerzettszínészetből, és mesteri diplomát operai előadásokból. Ezeket tanára, Florence Birdwell segítségével érte el, aki híreshanginstruktor volt, többek között más sztárokkal is foglalkozott már előtte. Ő javasolta neki azt is, hogy tegyen egy "n" betűt a nevéhez. Egyetemi tanulmányai alatt Kristin részt vett szépségversenyeken is, és 1991-benelnyerte a "Miss Oklahoma City University" díjat. 1992-ben stúdióba vonult, ahol részt vett a The Most Happy Fella nevű album számainak éneklésében.

Rengeteg hangversenyt nyert, és sokszor és "a legígéretesebb énekesnő"-nek nevezték a Metropolitan Opera National Council meghallgatásán. Két héttel az iskolai éve kezdete előtt New York-ba utazott, hogy segítsen egy barátjának költözni. Itt eközben 1993-ban részt vett a Paper Mill Playhouse színház egyik musicaljének, az Animal Crackers-nek a meghallgatásán, és megkapta Arabella Rittenhouse szerepét. Félbehagyta tanulmányait és New Yorkba költözött, hogy szerepeljen a műsorban, és kiépítsen magának egy színházi karriert.

KARRIER

u00D7Színház
Az Animal Crackers után Kris visszatért, hogy regionális színházi produkciókban szerepeljen, mint például a Babes in Arms-ban, vagy a Phantom-ban, amiben Christine-ként turnézott Németországban is. Tehát szerepeket vállalt Off-Broadway produkciókban, mint Luisa a The Fantasticks-ben, és Kristy a Box Office of the Damned-ben, 1994-ben. 1997-ben Hyacinth szerepét kapta meg a Roundabout Theater Companydarabjában, Moliére Scapin furfangjai-jában, amivelelérteaz első New York Times cikkét,amiben Ben Brantley nagyszerűnek nevezte a színészkedését. 1997 tavaszán debütált a Broadwayen, Precious McGuire-kéntKander és EbbSteel Pier című musicalében, amiértTheatre World díjat isnyert. 1998-ban feltűnt a City Center Encores!-ban, ahol Georgeés Ira GershwinStrike up the Band musicalében szerepelt Anne Draperként,majd később a Lincoln Center Theatreművében, William Finn A New Brain-ében.

1999-ben szerepelt a You`re a Good Man, Charlie Brown Broadway előadásában a címszereplő húgaként, Sallyként, aki az eredeti produkcióban nem is létezik. Ezért a szerepért Kristin elnyerte a Tony, Drama Desk, Clarence Derwent, és az Outer Critics Circle díjakat a "legjobb mellékszereplő színésznő egy musicelben" kategóriában. Ugyanebben az évben később részt vett a rövidéletűEpic Proportions-ben, amit a Daisy Gamlbe által rendezett Encores! produkció, az On a Clear Day You Can See Forever követett 2000 februárjában.

Ezután Kristin az idejét a színpad és a TV-s vagy filmszerepek között töltötte el, és 2001-ben jelentette meg első szólóalbumát Let Yourself Go címmel. 2002-ben a városközpontban fellépett a 10. hivatalosEncores! Bash-on. 2003-ban visszatért a Broadway-re (miutánszerencsét próbált San Fransiscoban) és szerepelt a Wicked musicalben, amelya varázsló, Óz korábbi éveiről szól. A darabban Glenda, Észak Jóságos Boszorkányavolt. A szereplésért 2004-ben Tony-díjra jelölték a "Legjobb mellékszereplő egy musicalben" kategóriában, de kollégája, Idina Menzel (aki Elphabat, Nyugat Gonosz Boszorkánya volt a műben)elhalászta előle a díjat. Ezen kívűl még jelölték a Drama Desk és a Drama League díjakra is ezért a szerepért. Miután kilenc hónapig alakította Glindát, otthagyta a Wicked-et 2004.július 18-án és hamarosan csatlakozott a The West Wing in Los Angeles stábjához.

2004 májusában Kristin játszotta Kunigundát a New York Philharmonic által újrafeldolgozott, Lonny Price által rendezettCandide vagy az optimizmus-ban. A produkció felkerült a PBS Legjobb Előadások listájára.Egy előadás egy ritkánénekelt duettről, ami a"We Are Women" című szám is szerepelt a darabban, melyet Kunigunda ésaz Idős Hölgy (akit Patti Lupone játszott)énekelnek.

2006 decemberétől 2007 márciusáig a Broadway-en játszottaÉvát a The Apple Tree (Az Almafa) című újrafeldolgozott darabban, melyben olyan színészekkel szerepelt együtt, mint Brian d`Arcy James, vagy az egykori vőlegénye, Marc Kudisch.A szerepért jelölték a DramaDesk és a Drama Legue díjakra. Abban az évben ő volt a Drama Desk díjak átadásának ceremóniájának műsorvezetője.

2006-bankapta megElizabeth szerepéta pre-Broadway muiscalelőadásában, a Young Frankenstein-ben, melyet Mel Brookkészített saját filmje alapján. Más jogi elkötelezettségei miatt azonban sajnos képtelen volt szerepelni a Broadway előadásban. 2008-ban beiktatta időbeosztásába, hogy ismét eljátssza Kunigundát az Angol Nemzeti Színház Candide, vagy az optimizmus előadásában, de végül visszamondta a szerepet. HelyetteJerome Kern és II. Oscar Hammerstein Music in the Air című Encores! produkciójában lépett fel, 2009 február 5-étől.Még 2008-ban felkérték, hogy 2010-ben térjen visszaa The Metropolitan Operába, hogy eljátssza Samirát John Corigliano The Ghosts of Verailles című operájában. Maga a vezérigazgató, PeterGelb kérte fel a szerepre. A The Metropolitan Opera azonbanmég ugyanebben az évben törölte tervei közül aprodukciót, azUSA pénzügyi gyengülése miatt ugyanius csökkenteniük kellett a költségeket, Gelb kijelentése szerint ugyanis"Ez egy jóval drágább előadás lett volna, mint a legtöbb."

2010-ben eljátszotta Fran Kubeliket a Broadway Promises, Promises musicalében, melyben Sean Hayes mellett szerepelt. A darabot 2010. április 25-én mutatták be. Az "I Say a Little Prayer" és az "A House Is Not a Home" című dalokat Kristinnek kellett elénekelnie. Kristin és Sean egészen addig maradtak a showban, amíg azt utoljára nem játszották el 2011.január 2-án. Eközben 2010. december 29-étől 2011. január 1-jéig kihagyta a szerepléseket, mert 2010. december 31-én énekelt egy Újévi koncerten a Walt Disney Concert Hall-ban.

2011 elején Hugh Jackman, Kristin és Andrea Martin megkapták a Roundabout Theatre Company legújabb musicaljének, az On the Twentieth Century-nek a szövegkönyvét. Tammy Faye Bakker evangelistát játszotta a Rise nevű új musical felolvasásánál 2011 tavaszán.

u00D7Televíziós munkálatok
A LateLine-beli vendégszereplése, valamint egy szerep a rövid életű Paramour (1999) sorozatban, és más szerepek televíziós filmekben, mint az Annieben (Lily St. Regisként) után Kristin a saját NBC börleszkjében, a főként önéletrajzi Kristinben (2001) indította utjára karrierjét. A sorozat rövid életű volt, csupán tizenhárom epizódot vettek fel, de ebből csak hat került adásba. Ezután feltűnt a 2003-as The Music Man-ben, az főszereplőt, Mariant alakítva, Matthew Broderick mellett. Vendégszerepelt olyan műsorokban, mint a Frasier (2001), a Sesame Street (2004), vagy az Ugly Betty (2007).

2004-ben Kristin megkapta Annabeth Scott médiatanácsadó visszatérő szerepét a The West Wing nevű sorozatban. Ezért a szerepéért két díjra is jelölték, valamint az egész stábot még Screen Actors Guild Awardra is. 2006-ban szerepelt a két utolsó évadban is.

2007-től 2009-ig a nézők Olive Snook-ként láthatták a Pushing Daisies-ben. Alakításáért kritikai elismerést kapott és egymás után két évben is jelölték Emmy-díjra, amit 2009-ben el is nyert. A sorozatot azonban két évad után elkaszálták. 2009-ben Miracle Grohe fizikatanát hangját kölcsönözte a Sit Down, Shut Up nevű animációs vígjátéksorozatban. A sorozat azonban csak tizenhárom részt ért meg. Ugyanezen évben Kristin vendégszerepelt a Glee-ben, melyben April Rhodes-ként számos dalt adott elő és egy Satellite-díjat is elnyert szerepéért.

2010-ben Kristin ismét eljátszotta April Rhodes karakterét a Glee-ben, még több dalt énekelve. Szerepéért 2010-ben és 2011-ben is Emmy-díjra jelölték. 2011-ben harmadjára is visszatért egy rész erejéig. 2011-ben csatlakozott az ABC Good Christian Bitches nevű sorozatának stábjához, a pilot epizódban Carlene Cockburnt formálta meg. AZ ABC felvette a műsort, de a címét GCB-re változtatta. A sorozat 2012 márciusában indult, ám csupán egy évadot élt meg. Kristin vendégszerepelt mégegy részben a Hot in Cleveland sitcomjában, 2012. május 2-án.

2012-ben beválasztották a The Good Wife című sorozat negyedik évadába, amiben egy több részben is feltűnő politikai riportert alakít, ám szó sincs huzamosabb időről, hiszen 2012. július 11-én egy, a forgatáson szerzett komoly fejsérülés miatt otthagyta a műsort. Nemcsak koponyatörést, hanem orrtörést is szenvedett, valamint bordái is megrepedtek, egyik foga pedig eltört. Karaktere a 2012. szeptemberi évadnyitóban tűnt fel. Ugyanabban a hónapban visszatért egy rövid jelenet erejéig az egyik epizódban. 2013-ban és 2014-ben két alkalommal Brittany Goldot alakította a Kirstie nevű sorozatban.

u00D7Filmek
Kristin filmes debütálása a 2002-es Topa Topa Bluffs volt, melyben Pattyt alakította. Néhány évvel később a 2005-ös Bewitched filmváltozatával tért vissza a nagyképernyőre. A Nora Ephron által rendezett filmben Kritstin Maria Kelly megformálója volt. 2006-ban öt filmben is láthattuk mellékszereplőként, ezek pedig a The Pink Panther, a Runaway Vacation, a Running with Scissors, a Deck the Halls, és a Stranger Than Fiction.

2008. feburár 24-én a Kodak Színházban megrendezésre kerülő 80. Academy Awards-on elénekelte a "That`s How You Know" című számot az Enchanted című filmből. 2008-ban Rosetta, a kerttündért hangját kölcsönözte a Tinker Bell című animációs filmben. Az év végén a Four Christmases-ben Reese Witherspoon testvérét alakította.

2009-ben Kristin egy öngyilkos prostituáltat alakított a Patrick Doyle által írt és rendezett Into Temptation című indie drámában. A filmet először a Newport Beach Filmfesztiválon mutatták be, azóta már DVD-n is megtalálható. Szintén 2009-ben Kristin ismét Rosetta hangját kölcsönözte a Tinker Bell and the Lost Treasure-ben, valamint szerepelt a Disney You Again című vígjátékában, amelyet 2010-ben mutattak be. Kristin vezette a 15. Broadcast Film Critics Association Awards-ot, amelyet 2010. január 15-én adott le a VH1. 2013-ban ő volt az Oscar gála egyik külső helyszíni tudosítója. Szinkronizál a 2014 tavaszán bemutatásra kerülő Rio 2-ben.

u00D7Egyéb médiák
Kristin régebben csakran feltűnt a Prairie Home Companion-ban. 2008. augusztus 27-én Kristin közzétett egy videót a Funny or Die-jal, amely az Intervention with Kristin Chenoweth címet viseli és az A&E Intervention nevű műsorát parodizálja ki. A dalt Andrew Lippa komponálta, a dalszöveget pedig Amy Rhodes írta hozzá.

2010-ben szerepelt a Glamour Magazine "iPad or Bust" nevű háromperces rövidfilmében. 2006 márciusában szerepelt az FHM magazin címlapján. 2011-ben megjelent első tévés zenei videója, a Roman White által rendezett "I Want Somebody" a Country Music televízióban.

u00D7Felvételek és koncertek
Kristinnek sajátos beszédhangja van, amit legtöbben Betty Boopéhoz hasonlítanak. Klasszikusan képzett koloratúrszoprán, képes kiénekelni az F6 hangot, azaz más néven a magas C feletti F hangot.

Más korábbi felvételek mellett Kristin 1992-ben részt vett a The Most Happy Fella stúdiófelvételében a többi stábtaggal. Szintén a feléneklő stáb tagja volt az A New Brain (1998), a You`re a Good Man, Charlie Brown (1999) és a 110 in the Shade (1999) elkészítésénél is. 2000-ben énekelt a Grateful: The Songs of John Bucchino nevű lemezen. A következő évben Mandy Patinkin mellett énekelt a Kidults című albumon. 2001-ben kiadta debütáló albumát Let Yourself Go címmel, amin 1930-as évek musicaljeinek számait énekelte fel. Az egyik szám egy duett volt Jason Alexanderrel. 2002 októberében albumáról énekelt fel számokat a Lincoln Center American Songbook nevű rendezvényének keretein belül. Ugyanebben az évben New York-ban egy jótékony célból megrendezett előadáson, a Funny Girl nevű musicalben Fanny Brice megformálója volt. 2003-ban, Londonban a Divas at the Donmar sorozat részeként szóló előadást adott Sam Mendes rendezőnek. Később ebben az évben Glindát énekelte a Wicked stábfelvételén, valamint részt vett a Disney The Music Man albumának munkálataiban is. 2004-ben megjelent második albuma, As I Am címmel. Ebben különböző spirituális dalok csendültek fel, a keresztény vallás szellemében. Az album 31. lett az USA-beli keresztény albumok listáján. Ugyanebben az évben koncertet adott a Carnegie Hallban.

2007. január 19-én szóló koncertet adott a New York-i Metropolitan Operában, ahol ő volt a harmadik musical-sztár, aki ott léphetett fel, Barbara Cook és Yves Montand után. Ugyanebben az évben Nathan Gunnal énekelt fel néhány dalt a Just Before Sunrise nevű albumon. 2008-ban A Lovely Way to Spend Christmas címmel jelent meg harmadik albuma. Több hagyományos dal mellett egy duettet is tarlamzott John Pizzarellivel. A U.S. Billboardon 77. helyet ért el, az ünnepi albumok között pedig a 7. helyig jutott. Saját koncertjét 2009-ben, a St. Louis Symphony zenekarral adta a Fox Színházban.

2010 augusztusában, mikor nem épp a Promises, Promises-ben szerepelt, felvette negyedik albumát, a country pop Some Lessons Learned-öt, ami 2011. szeptember 13-án jelent meg. Mások mellett Diane Warren, Dolly Parton és Hillary Scott is hallható rajta. Két dal társszerzője is volt. 2012 nyarán lezajlott első USA-beli koncertje is. A BroadwayWorld.com így írt róla: "Kristin ragyog a színpadon."

Kevesebb, mint négy hónappal a 2012 júliusában szerzett sérülése után Kristin visszatért a színpadra, hogy kilencven perces, vegyes koncerteket tartson Kaliforniában.

KÜLÖNLEGES ESEMÉNYEK ÉS RENDEZVÉNYEK
Kristin és a Wicked stábja előadta a "One Short Day" című számot 2003-ban a Macy`s Hálaadásnapi Parádéján. 2005-ben ugyanazen a rendezvényen előadta az "Oklahoma" nevű dalt, amíg az "Oklahoma Rising" feliratú kocsin utazott. A 2007-es Rózsák Vetélkedőjének parádéján a nyitó fellépők egyike volt. Egy külön ezen alkalomra írt dalt, az "Our Good Nature"-t adta elő. A 2008-as Hálaadásnapi Felvonuláson is fellépett, ekkor a "The Christmas Waltz"-ot adta elő ünnepi albumáról és a "The Care Bears Winter Fun-Derland" kocsival vonult.

2009 december 15-17-én New Yorkban, 18-án Bostonban lépett fel az Il Divóval, az együttes karácsonyi turnéján. Több sporteseményen is elénekelti az USA nemzeti himnuszát, köztük a 2010-es New York Yankees kezdésekor és 2012. január 22-én az NFL meccsén a Candlestick Parkban. Szintán 2010-ben a VH1-en a 15. éves BFCA-díjátadó műsorvezetője volt.

2013-ban az Oscar-gála élő vörösszőnyeges közvetítésének egyik társműsorvezetője volt, amit közvetlenül a műsor előtt adtak, majd a műsor végén az est házigazdájával, Seth MacFarlane-nel előadta a "Here`s to the Losers" nevű, eredti Frank Sinatra-dalt. A Live from Lincoln Center szólóénekese volt a "The Dames of Broadway... All of `Em!!!"-nek. Júliusban ő vezette az ötöik Just for Laughs gálát Montreálban. 2013-ban szintén szerepelt a Macy`s Hálaadásnapi Parádéján, ezúttal az "A World at Sea" kocsin énekelte el a "New York, New York" című dalt.

MAGÁNÉLET
2009-ben Kristin írt egy könyvet A Little Bit Wickds: Life, Love, and Faith in Stages címmel, melyben életéről, karrierjéről, köztük örökbefogadásáról, szerepéről a Wicked-ben és arról, hogyan töli idejét Hollywoodban. A könyv 2009. április 14-én jelent meg és két hétig szerepelt a The New York Times Bestseller listáján.

Egyszer nyíltan beszélt vallási hitéről: úgy írta le magát, mint "nem ítélkező, liberális keresztény."

A The New York Times szerint amikor Kristin "arra buzdította színházi rajongóit, hogy támogassák a melegek jogait, keresztény háttere felháborodott; így visszavinták felkérését, hogy szerpeljen a 2005-ös Women of Faith (A Hit Női) konferencián szeptemberben." 2005 áprilisában As I Am címmel megjelentetett egy albumot, amiben himnuszok és kortárs keresztény dalok voltak. Az album promotálása miatt fellépett a The 700 Clubban, ami felzaklatta néhány meleg rajongóját. Később elmondta, azt hitte, hogy "a világ Pat Robertsonjai és Jerry Falwellsei ijesztőek" és megbánta, hogy részt vett a műsorban.

Egy ideig együtt járt Aaron Sorkin író-producerrel. Sorkin Studio 60 on the Sunset Strip című sorozatában egy Harriet Hayes nevű karakter sok hasonlóságot mutat Kristinnel és kapcsolata a "keleti parti liberális zsidó ateista" Matt Albie-val Kristin és Aaron kapcsolatán alapul. Például Kristin részvétele a The 700 Clubban és kiesése a Women of Faith-ről megtörténtek Hayes karakterével.

Kristin Méniu00E8re betegségben szenved, aminek következtében egy belső-fülben felgyülemlő folyadék többek között szédülést, fejfájást, hányingert és más tüneteket okoz. Elmondása szerint néhány fellépés során kollégájára kellett támaszkodnia, hogy megtartsa egyensúlyát és hogy néha ki kell hagynia fellépéseket miatta.

2010 májusában Kristin választ írt egy a Newsweekben megjelent cikkre, ami Ramin Setoodeh, egy nyíltan meleg újságíró írt. Setodeeh azt gondolta, hogy Kristin Tony-jelölt Promises, Promises-beli kollgájáa, Sean Hayes "merevnek és hamisnak tűnik" Chuck egyenes karakterének bőrében és hogy ugyanez a probláma Jonathan Groff-fal a Glee nevű sorozatban. Megkérdőjelezte, hogy a nyíltan meleg színészeknek hetero karaktereket szabadna-e játszania. Kristin "borzasztóan homofóbnak" nevezte a cikket és kritizálta Setoodeh nézeteit. Hozzátette, hogy a nézők azért mennek színházba, hogy szórakozzanak és nem érdekli őket a színészek szexuális beállítottsága. A történetet felkapta a New York Times és a Los Angeles Times is.

2014-től Kristin Dana Brunetti producerrel alkot egy párt.