Budapest ostromát második Sztálingrádnak is nevezték. Szálasi Ferenc nyílt várossá akarta nyilváníttatni a fővárost, de tervével nem győzte meg Hitlert. Vérzivataros harcok következtek,
mindkét fél óriási veszteségeket szenvedett, a szovjetek közel nyolcvanezer katonát vesztettek. A védők többször próbáltak kitörni a szovjetek gyűrűjéből, majd 1945. február 13-án letették a fegyvert.
Második Sztálingrád
„Budapest ostroma több szempontból is rendkívüli volt. A szovjet hadsereg magyarországi összes veszteségének fele Budapesttel kapcsolatosan keletkezett. A város elfoglalásáért indított hadművelet 108 napig, a tényleges ostrom 102 napig tartott, amelyből 52 napot a védők teljes bekerítésben harcoltak végig. Ezzel szemben Berlin két hét alatt, Bécs hat nap alatt elesett. Sztálingrád ostroma ugyan 125 napig tartott, de ennek döntő része nem érintette a város területét, ahonnan a civil lakosságot egyébként is evakuálták.
Budapest ostromához igazából csak Varsó 1944-es ostroma mérhető,csak ott a németek voltak a támadó fél”- írta az ostromról Ungváry Krisztián történész.
Budapest ostroma a második világháború öt legfontosabb városcsatájának egyike,
jelentősége összemérhető Sztálingrádéval, Berlinével vagy Leningrádéval, mégis elfelejtkezett róla Európa - mi magyarok sem kezeljük a helyén, de Németországban és Oroszországban is elfelejtkezett róla a társadalom. Az 1944. augusztus 23-i román átállás után Sztálin egy, Churchill-nek küldött táviratában ezt írta: "ki kell ütni Magyarországot a háborúból, s támadás révén ki kell tapogatni, illetve kedvező körülmények esetén
fel kell göngyölíteni a keleti fronton a németek védelmi állásait". Churchill balkáni partraszállás terveit Sztálin egy gyors, rajtaütésszerű támadással akarta megakadályozni, amelyben a magyar fővárost néhány nap alatt el kellett volna foglalni. E kísérlet azonban véres kudarcba fulladt. A német-magyar védelem sikeres harcaival arra kényszerítette a szovjet diktátort, hogy keleti hadszíntér déli szárnyát, két hadseregcsoport, a 2. és 3. Ukrán Front főerőit, és ami a nagyközönség előtt kevésbé ismert, egy román hadtestet,
hosszabb időn keresztül kizárólag a magyar főváros bevételére alkalmazza. Német oldalról a Dunántúl szilárd védelme elősegíthette Ausztria előterének védelmét, a dunántúli olajmezők megtartását és a jelentős erőt képviselő balkáni német hadosztályok visszavonulási útjának fedezését, illetve az hadiipari nyersanyagok (bauxit, mangán stb.) biztosítását. A Dunántúl tartásához a német hadvezetés elengedhetetlennek tartotta a
pesti hídfő, de nem a milliós nagyváros megtartását. Hitler viszont elrendelte Budapest háztól-házig való védelmét, tekintet nélkül a lakosságra és az okozandó károkra, később még a védők kitörését is megtiltotta. Himmler, az SS birodalmi vezetője pedig elérte, hogy egy SS-tábornokot nevezzenek ki Budapestet védő csapatok parancsnokául.
A 108 napos budapesti csatában a német-magyar csapatok heves harcok sorozatában
két és fél hónapra megállították a náluk jelentősen erősebb két szovjet hadseregcsoportot.
Az 51 napos tényleges városostrom véres utcai harcaiban Budapest jelentős része
csaknem teljes egészében elpusztult, a védőkre és a civilekre mérhetetlen
szenvedés várt, miközben az ostromlott városban a nyilasok terrorja tombolt,
elsősorban a zsidókkal szemben. Filmünk vegyíti a szemtanúk visszaemlékezéseit a történész szakértők értékelésével. Az archív felvételek és a filmszalagra forgatott illusztrációs jelenetek pedig a túlélők elbeszélését támasztja alá.
Hét évig készült a Budapest ostromáról szóló filmNóti-Nagy Attila író-producer és Babos Tamás rendező Budapest ostroma című kétrészes dokumentumfilmje hét évig szülte magát. Az ihletet Nóti-Nagy számára is Ungváry könyve jelentette. Felidézte benne nagyszülei visszaemlékezéseit. „…úgy éreztem, tartozom nekik, és mindenkinek, aki átélte ezt az egészet, azzal, hogy elkészítem a filmet. Így is az utolsó pillanatban sikerült elkapnunk azokat, akik tudtak még beszélni az ostromról” – nyilatkozta.
Amikor elkezdtem az anyagot keresni az ismertetőhöz, még nem tudtam mibe vágok bele.
Nem csak a bőség zavara, de az írások sokfélesége is meghökkentő volt.Így próbáltam a film elkészültének időpontjához, és annak fő témájához kapcsolódócikkekből szemezgetni. Természetesen ez is, mint minden ismertetőm, tükrözi az énszubjektivitásomat is.A film joggal nevezi magát hiánypótlónak a műfajában, hiszen hasonló nem, vagy csak máshasonló témájú dokufilmek részeiként voltak eddig láthatóak. Sajnos mamár alig - alig élnek a szemtanukból, résztvevőkből. Így ez a film a 24. órábankészült el.
martynX
Sziasztok!
Nem tudnátok feltölteni a 2. részt egy másik videomegosztóra? AStreamin-on nem indítható el. Azt írja, hogy nem található a videó.
Az első részt láttam, és megnézném a másodikat is.
Köszönöm.
"az a baj"
De bizony igen ! És ime , a második rész is fent van. Ma játszotta a DunaWorld , igy csak ma kerülhetett fel . :)
Ide rakom az oldallinkeket amelyek segitségével készült az ismertője a filmnek. Annál is inkább , mert nem árt ezeket részletesebben is elolvasni, szerintem. :)
http://nol.hu/kultura/budapest-ostroma-1550945
http://www.port.hu/budapest_ostroma/pls/w/films.film_page?i_film_id=169103
http://index.hu/tudomany/tortenelem/2015/02/13/utana_furcsa_csend_volt_70_eve_ert_veget_budapest_ostroma/
http://mno.hu/szembeszed/budapest-ostroma-hitler-vegul-felaldozta-a-fovarost-1272418
Ekkor frissült utoljára: Ep. 8 - 2024/10/26
Ekkor frissült utoljára: Ep. 22 - 2024/09/26
Ekkor frissült utoljára: Ep. 4 - 2024/05/26
Ekkor frissült utoljára: Ep. 10 - 2024/11/27
Ekkor frissült utoljára: Ep. 13 - 2020/09/14
A funkció használatához be kell jelentkezned!
×
Vélemény írás: