Tony (Jean Servais) letöltötte börtönbüntetését, és szabadulása után csak egyetlen cél hajtja, hogy bosszút álljon korábbi barátnőjén (Marie Sabouret), aki egy bártulajdonossal, a kisstílű maffiózóval, Pierre Grutterrel (Marcel Lupovici) él együtt. Jo (Carl Möhner) és Mario (Robert Manuel) közben azt tervezik, hogy lecsapnak egy ékszerüzletre, ezért megkérik Tonyt, szálljon be ő is a buliba. Tony elfogadja az ajánlatot, de meggyőzi őket, hogy menjenek rá a nagyobb zsákmányra és inkább fosszák ki a széfet. Ehhez segítségül hívják Cesart (Jules Dassin), az egyik legkiválóbb kasszafúrót. A rablás végrehajtása után a film hirtelen tempót vált és hamarosan elérkezik a véres befejezéshez. A Rififi a férfiak között Franciaországban készült abban az időben, amikor a rendező a háború után eluralkodó hollywoodi kommunistaüldözések miatt feketelistára került. Az alacsony költségvetésű film noir elemeket is magán hordozó heist movie hamar klasszikussá vált, melynek a legfontosabb jelenetét, a rablást már nagyon sokan lemásolták, mindez idáig senkinek sem sikerült újrateremteni azt a csodálatos tempót és feszültséget. A jelenet a filmtörténelem egyik legjobban kivitelezett jelenete, amiben a rablók mintegy harminc percen keresztül puha talpú cipőben, egyetlen pisszenés nélkül dolgoznak. Se zene, se beszélgetés, se hangeffektek nem zavarják meg a filmvásznon látható élményt, és a megnyikorduló parketta, a leejtett csavarhúzó koppanása is csak arra jó, hogy a hihetetlen feszültséget csak még tovább fokozza. A filmben az operatőri munkára sem lehet semmi panaszunk és lehetetlen lenne olyan díszleteket építeni, mint amilyenek a vásznon látható utcák, kávézók és bárok. A fekete-fehér felvételek kiválóan visszaadják az 1950-es évek Párizsának füstös hangulatát. - (A film hihetetlenül alacsony költségvetéssel készült, így számos elkeseredett vagy éppen tapasztalatlan ember vett részt a produkcióban. A rendező, Jules Dassin állítása szerint annyira le volt égve az 1955-ös cannes-i filmfesztivál idején (ahol egyénként elnyerte a legjobb rendező díját a filmért), hogy miközben nézte az egyik producert a kaszinókban játszani, pénzt kölcsönzött tőle a fogadáshoz. Megkérdezte, hogy melyik napon fogják bemutatni a filmjét, majd miután megtudta, hogy 18-án lesz a bemutató, feltette az összes pénzét a a 18-as számra és végül nyert.)