Sellőlány Hozzászólásai

Nagyon megdöbbentő film volt, már eleve ami a "holttest"-tel történt, az is erkölcsileg megkérdőjelezhető. Szintén nem csalódtam ebben a spanyol thrillerben (sem), klasszul meg volt teremtve a feszült, nyomasztó hangulat, kevés szereplő ellenére nagyon izgalmas, jó thrillert "hoztak össze" megint a spanyolok. A színészek játéka szerintem nagyon hiteles volt,  jól beleélték magukat a szerepükbe. Morbid már eleve a film alapötlete is, a befejezés szintén ütős nagyon, 

Nagyon tetszett a film (lehet, közrejátszott az is, hogy jó késő éjjel néztem...), jó hatásos film. Én egyáltalán nem találtam unalmasnak, - persze, vannak ennél a filmnél sodróbb lendületűbb filmek, az tény, viszont inkább a hangulat az ami nagyon átjött megint, mint általában a spanyol thrillereknél, horroroknál. A főszereplő színésznő (Belén Rueda) alakítása nekem kimondottan tetszett, miután ebben a filmben láttam, kezdtem utánanézni egyéb filmjeinek, amikben játszik (Az Árvaház, Holttest, Hetedik). Sajátos feelingje van ennek a spanyol filmnek is, a második felében pedig nagyon jól "felpörög" a film. Persze nem a "vérengzés" a lényeg, hanem fokozatosan bontakozik ki a cselekmény. Bár a film kezdő képsorait mondjuk például egyáltalán nem lehet unalmasnak találni, már kezdetnek megteremti a nyomasztó hangulatot. (Ezt a filmet más spanyol thrillerek után néztem meg, találtam rá, mint a Faun labirintusa, Érzéketlen, Mindenevők, és ebben a filmben sem csalódtam, mint általában a spanyol thrillerekben, egészen más, sajátos stílusúak, mint az amerikai thrillerek).

Egyedi stílusú film, az biztos. Megint egy érdekes hangulatú spanyol film. Nem is tudom, minek mondanám, thrillernek, vagy drámának??? Valahogy az egész filmben szerintem jelentősége van a véletleneknek, na meg az emberi tudat alapvető félelmeinek, paranoiájának. A főhős alapvetően egy érdekes jelenség, mint ahogy az sem derül ki konkrétan miért nem akarja a barátnője folytatni vele a kapcsolatot. Őszintén szólva többször nekikezdtem a film megnézésének (belejátszott persze, hogy először fáradt is voltam...), de kell egy hangulat megnézni ezt a filmet, az tény. A spanyolok egy biztos, tudnak valamit a kellemetlen atmoszféra megteremtésében, és ez ebben a filben megint nagyon átjött. Ami nekem nagyon hatásos volt, ismét a magánszféra megsértése (Amíg alszol c. film...) szintén. A más ember életébe "tenyérbemászó módon" beköltözés, ami persze együtt jelent váratlan és tragikus fordulatok létrejöttével. így az utóbbiak miatt nem is kell csodálkozni, hogy tragikus és véres események is történhetnek. Persze ilyen események csak olyan házakban jöhetnek létre, ahol olyan nagy az alapterület, hogy két ember szinte észre semi veszi a másikat, mert képesek elkerülni egymást... Érdekes, nyomasztó és elgondolkodtató film, de a spanyol therillerek közül - melyeket utóbbi időben megnéztem, több más jobban tetszett (Júlia szemei, Az árvaház, A holttest, Érzéketlen...).
 

Elég izgalmas film volt, thriller kategóriában nagyon korrekt volt szerintem, sok művért nem kell várni, ebben a filmben inkább a pszichológiai-taktikai megoldások a lényegesek. Persze vannak általános klisék a filmben: éjszaka autózó egymástól elhidegült házaspár, elütnek egy állatkát, lerobban a kocsijuk, és persze csak egy lepukkant Motelben tudják meghúzni magukat éjszakára, ott meg kezdetét veszi a macska-egér játék. Tetszett, hogy nem visítoznak, szaladgálnak ész nélkül, hanem gondolkoznak (főleg a férfi), hogyan tudnának kimászni a patthelyzetből. A zene számomra nagyon jól együtt volt a filmmel, nem unatkoztam végig, pedig sok sejthető megoldása nem volt a filmnek. (Kicsit emlékeztetett a film a Hívatlanok c. filmre, vagy inkább a Hívatlanok vett át elemeket ebből a filmből...). Nézhető film, nem mondom, hogy számtalanszom vágynék rá, hogy majd megnézzem, de egy estére korrekt, izgi volt.

Nagyon igazad van, ezek a dolgok nagyon jól lejönnek ebben a filmben. Már csak ezért is megrázó és kemény ez a film.

Azt hiszem, ez a film az egyik olyan film, amit soha nem fogok elfelejteni. Már korábban láttam (egy ismerősöm hívta fel rá a figyelmem, korábban azt sem tudtam, hogy léteztek Magdolna mosodák). Most újra megnéztem, és ugyanolyan drámai, megrázó hatása volt számomra. Nagyon jók a színészi alakítások, a kegyetlen apáca főnöknőt nagyon jól alakítja Geraldine McEwan, kicsit szokatlan volt nekem ilyen negatív szerepben látni (korábban Agatha Christie Miss Marple nyomozó idős-kisasszonyaként láttam a Miss Marple történetekben), de legalább olyan jól játssza az apáca kegyetlen szerepét, mint a bűbájos, kedves Miss Marple-ot... 
A főhősnők és a többi Magdolna-nővér élete a filmben bemutatva szörnyű, megalázó. Az, hogy az Egyház a vallásosság nevében, jobban mondva a bigott vallásosság nevében ilyesmit cselekedett a XX. században, egyszerűen emberi ésszel felfoghatatlan. Az, hogy lányok, asszonyok ezreinek emberi szabadságát, méltóságát vették el évtizedeken keresztül (sokan ott is haltak meg), nem utolsó sorban az év 1 napja kivételével keményen dolgoztatták őket, megalázták őket, ezeket a szörnyűségeket nem is kommentálom - a vérnyomásom védelmében.
Ami viszont a filmben is kidomborodik, hogy a Magdolna mosodák nagyon jól "kerestek" ezeken a szerencsétlen nőkön, komoly nyereséget vágtak zsebre az ingyen rabszolgamunkájukért. 
Szóval ez egy olyan film, amit szerintem látni kell, viszont megnézve csak nézünk felháborodva, hogy "hogyan történhetett ilyen meg?"

Kimondottan tetszett, végig lekötött, szerintem egyáltalán nem volt unalmas film. Egy család drámájának bemutatása, sokszor a főhősnő visszaemlékezései, emlékképei alapján, egyben egy izgalmas krimi, hogy ki vagy kik állhattak a sok-sok éve bekövetkezett családi tragédia hátterében. Charlize Teron-tól ismét egy jó alakítás volt (bár azért A Rém-ben nyújtott alakításához ez nem mérhető). 

Az odáig rendben van, hogy ez egy misztikus film..., de azért olyan szinten ne válljon már egy film misztikussá, hogy szinte semmi sem kerül a végkifejletnél a helyére. Legalábbis nekem több dolog nem vált megmagyarázottá a film végére, több helyén logikailag sántít szerintem a film. Az egész film hangvétele nyomott, nyomasztó, tele kérdőjelekkel, amiket sajnos a film a végére nem magyaráz meg. Az, hogy mi miért történik, történt, arra van - részemről - egy bizonyos magyarázat,van egy teóriám a megfejtésre, csak sajnos én nem szeretem túlzottan a nem normálisan lezárt filmeket. Olyan szinten túl volt bonyolítva a film, hogy végig egy normális magyarázatot vártam volna, de csak halvány utalásokat kaptam, arról nem beszélve, hogy hihetetlenül vontatott film volt. Nem igazán tetszett.

Egyéni hangvételű film, az biztos, nem mondanám horrornak, sokkal inkább misztikus film. Érdekes volt, végig lekötött, elég sűrűn keveredtek az idősíkok a filmben -, de ez érthető is. Venezuelai film volt, de sokkal egyénibb volt, mint sok-sok tucat amerikai film. A film lezárása, a magyarázat meg szintén nagyon egyéni, megdöbbentő. Érzelmes, megható és elgondolkodtató film.

Megható és megrázó film volt. Nincs is borzalmasabb a háború borzalmainál, nem beszélve a nőket a háborúban érő rengeteg erőszakról, megaláztatásról, utóbbit nagyon jól bemutatta a film. Nagyon szépen látszik a két főszereplő jellemfejlődése, egymáshoz való viszonyuk fokozatos megváltozása, ambivalens jellege, minél nagyobb nyomás van rajtuk a háborús események miatt. Elgondolkoztató, nem egy könnyen felejthető film. A szememben Angelina Jolie nagyon jól "szerepelt" rendezőként is.

Ebben a spanyol thrillerben sem csalódtam. Végig tele van feszültséggel, nyomasztó a hangulat - a film egy része magában a hullaházban játszódik. Jók a színészek, Belén Rueda színésznő ismét nagyon alakít szerintem, cinikus, végig olyan érzésünk van, hogy játszik a férjével..., mint, ahogy játszik is valóban. (De nem csak ő játszik, ami a film vége felé derül ki.)  A film végi csavarra meg álmomban sem gondoltam volna. Meglepő volt számomra a végkifejlet. (Bár én másra számítottam.)

Tetszenek általában a spanyol thrillerek-horrorok (Árvaház, Júlia szemei, A Faun labirintusa, Érzéketlenek...), többek között ezért is kezdtem neki ennek a filmnek. Egyedi stílusa van, az biztos. Horrornak semmiképpen nem az, klasszikus értelemben vett thrillernek sem. Valami egészen egyedi stílusa van. Az egész film egy beteg, eltorzult, önmagát nem találó személyiségű férfi köré épül, mert, hogy nem ismeri a boldogságot, és így más sem lehet az a szemében. Ez a paranoiája ötvöződik valamilyen szerelem-szerűvel az egyik házban lakó hölggyel. 
Nekem az önmagában félelmetes, hogy egy valakinek, egy gondnoknak kulcsa legyen a házban lakók lakásainak kulcsaihoz..., mert abbóé kiindulva, hogy az ember milyen beteg... személyiségű is lehet talán..., ebből érdekes dolgok sülhetnek ki...
Az egész történet a "beteg" főhős-gondnok köré épül, és egyre durvulnak az események, de a főhős valójában inkább sodródik az eseményekkel, nem terveli előre tettei következményeit..., néhol csak sodródik, van, hol tervszerűen cselekszik, egy biztos, eszes, és találékony.
Néhol bizarr a cselekvése, néhol már szinte sajnálni való. Ami nekem furcsa, kissé életszerűtlen, hogy heteken keresztül, aki alszik, nem rezzen fel soha, nem vesz észre semmit (annyira mélyen alszik???), hogy egy idegen van a lakásában...., netán ágyában..., Ez nekem kissé érdekes.Az egész film egy sajátos jellegű, nem is sorolható a hagyományos thrillerek közé, de egy biztos, elgondolkoztató.

Nagyon érdekes, szép film, néhol borzongató, végig fenntartja a feszültséget, az egyik legjobb thriller, amit az utóbbi években láttam. Sajátos atmoszférája van, nagyon jó a főszereplő és az örökbefogadott fiú játéka. A befejezés meg nekem nagyon megható volt. 

Nekem ez a film jobban tetszett, mint a régi "változat", a 70-es években készült Wes Craven-féle film. Jobban megfelel annak - szerintem -, amit egy jó thrillertől elvár az ember. Néhol elég brutális volt a film, a főhősnő (és barátnője) bántalmazása, itt jobban éreztem, mint a régi változatban, hogy "mit is tudnék csinálni az ilyen féreg bűnözőkkel", hatásosabb volt az egész film. Kár, hogy a legvégére betették azt a bizonyos jelenetet, ami már szinte groteszk volt. Ez a remake rám jobban hatott, mint a régi film (bár abban is akadt egy-két hatásos jelenet). 

Már régen terveztem, hogy megnézem ezt a filmet, mert, hogy Wes Craven rendezése, és hogy mennyire megrázó film... stb. Nem mondom, voltak benne szörnyű jelenetek, meg persze megrázó a két lány bántalmazása, meg a szülők fájdalma a gyermekük miatt..., de valahogy - mivel láttam az újabb változatot is -, nekem ez a 70-es években készült film már kicsit idejétmúlt.Akkor valószínű, nagyon nagy hatást válthatott ki, a mai thrillerek-horrorok korában már kissé megkopott a "varázsa", de persze abba belegondolva, hogy a 70-es években milyen nagy hatása lehetett, nem semmi film az biztos. Viszont a mostani filmek színészi játékait, technikai, egyéb hatását nézve már maximum közepesnek mondanám. Engem kimondottan zavart sok helyen a zene vidám jellege, ami valahogy nekem ellentmondásos volt a szörnyű, drámai cselekménnyel. Minden esetre "elmondhatom", hogy végre láttam ezt a filmet, mert már annyit hallottam róla, mennyire szörnyű. Az alap történet tényleg szörnyű, de ma már szerintem kissé eljárt a film felett az idő.