A történet 1988-ban az NDK utolsó évében játszódik. Egy családban 3 generáció él együtt: a rendszerkritikus fiú (Marco), a szintén rendszerkritikus anya (Hanna), a rendszerhű apa (Jürgen), valamint Jürgen apja Walter. Jürgen, a „létező szocializmus” elkötelezett híve, gyűlöli apját, aki lelkileg még mindig a második világháború és a szibériai fogság idejében él, és kifejezetten nem szereti az NDK szovjet típusú rendszerét.Marcot letartóztatják, mert barátnőjével (Anjaval) egy illegális punkkoncerten vesz részt. A magas rangú Stasi-tiszt (az Állambiztonsági Minisztérium alkalmazottja) apa meglátogatja fiát a fogdában, hogy a fiút kimentse a börtönbüntetéssel járó következmények alól. Cserébe azt követeli, hogy Marco vonuljon be a Nemzeti Néphadseregbe (ez volt a neve az NDK haderejének). és ezzel a lépéssel meg tudja menteni a kivételezett helyzetben élő család jó hírnevét. Marco az ajánlatot elfogadja, és a várakozásokkal ellentétben megtetszik neki a szolgálat a határőrségen. Marco megváltozása megdöbbenést vált ki Hannából és Anjából, akik ekkor már csatlakoztak az ellenzéki polgárjogi mozgalomhoz. A család tagjai a turbulens politikai helyzetben különbözőképpen reagálnak, más és más félelmeket, reményeket és elvárásokat fűznek a változásokhoz. A minisztériumban Jürgen megtudja a szeretőjétől, Mariontól, hogy fia barátnőjéről, Anjáról egy akta van lefektetve, amely a lányt egy Tango fedőnevű operatív művelettel hozza kapcsolatba. Jürgen azt a következtetést vonja le ebből, hogy a lány azért lépett kapcsolatba a fiával, hogy a családról, főképpen róla adjon jelentéseket, ezért gyanakvással, sőt ellenszenvvel viseltetik iránta. Vele ellentétben Hanna első találkozásuk után megkedveli Anját, és felajánlja neki, hogy költözzön hozzájuk, foglalja el Marco szobáját.
Hanna kapcsolatba kerül a Új Fórum (Neue Forum) ellenzéki mozgalommal. Rövidesen Jürgent a munkahelyén, az Állambiztonsági Minisztériumban szembesítik azzal, hogy Hanna és Anja ellenzéki tüntetéseken vesznek részt.Jürgen ekkor döbben rá, hogy nem csupán körülötte lévő világ, de családi élete is összeomlik. A politikai változásokat ellenforradalomnak tekinti. Marco megállja helyét a Hadseregben, elő is léptetik. Gondolkodása is megváltozik, a “Falnál” való szolgálatát már a haza védelmének tekintii.
A TV tudósítások már a Magyarországon keresztül menekülő NDK polgárok tömegét mutatja. Hanna és Jürgen politikai ellentéte következtében a közöttük lévő feszült kapcsolat szakításhoz vezet, Hanna elköltözik hazulról. A nagypapára is sokkolóan hatnak az események, szívinfarktussal kórházba kerül. A TV egyenesben közvetíti azt a sajtókonferenciát, amelyen Schabowski bejelenti az összes határátkelőhely megnyitását.A berlini csoda egy család történetén keresztül mutatja be azt a történelmi változást, amely bőven túlmutat a német történelmen. Az emberi sorsok bemutatása mindig emberközelbe hozza a történelmet. Itt is, adott egy család: a múltból itt rekedt nagypapa, a káder (Stasi-s) apa, az ellenzéki érzületű anya és a punkból fegyelmezett katonává „fejlődött” fiú. További szereplők a fiú szintén ellenzéki barátnője, és a fiú hithű kommunista, rendszerhű parancsnoka. Ennyi különböző figura egy családon, történeten belül könnyen sematikussá teheti az alkotást. Szerintem A berlini csoda a lehetőségek határain belül elkerüli a kliséket, sztereotipiákat. A film jól idézi fel az NDK-beli ’létező szocializmus’ utolsó hónapjait, amit a bevágott dokumentum-részletek jól szemléltetnek. Vannak természetesen olyan utalások, amelyek a magyar nézők zöme számára nem ismertek, de kis utánanézéssel (amiket ebben a bejegyzésben igyekeztem egybegyűjteni) érthetőek lesznek.
Egy szűk kétórás film nem dolgozhat fel tudományos pontossággal egy nagyjelentőségű történelmi változást, de mindenképpen közelebb hozza a nézőhöz a ma már ’létezett szocializmus’ bukásának szimbolikus fejezetét, a berlini fal megszűnését.